olvasási idő: 8 perc

Ha pozitivizmusról beszélünk egyesek természetesnek tartják, mások pedig idegennek. Vajon az életben a pozitív gondolkodású emberek tényleg minden rosszban meglátják a jót és tényleg bármi rossz dolog történjen is velük ők mindig mosolyognak, legyintenek egyet a levegőbe és mennek tovább?

Mivel sokfélét lehet olvasni,  hallani a pozitív gondolkodásról és szerintem nagyon sok embernek tévesek az elképzelései a pozitivizmusról ezért úgy gondoltam, hogy egy bejegyzést csinálok erről a témáról. És hogy ne csak az én személyes gondolataim szerepeljenek ebben a bejegyzésben, hanem egy igazi szakemberé is, így Kozák Éva parapszichológust kértem meg, hogy járuljon hozzá szakmai profizmusával. Évi egy aktuális példával mutatja be a témát.

Az én gondolataim:

Úgy vélem, hogy a pozitivizmus nem csak azt jelenti, hogy minden rosszban a jót látjuk, hogy kacagunk, amikor térdre esünk, hogy ha letojja egy galamb a vállunkat örülünk és egyből az jut eszünkbe, hogy ez a szerencse napom lesz. És azt sem jelenti, hogy bármi rossz történjen velünk, nekünk mindent derűsen kell felfogjunk.

Sokkal inkább azt gondolom, hogy ha változtatni szeretnénk a negatív élet felfogásunkon, akkor nem ezt az irányt kéne megcélozni, mivel nem elnyomni szeretnénk a rossz dolgokat, mivel azok olyanok, mint egy csepegő csap alá helyezett vödör, csak átmeneti megoldást nyújtanak és a lényegi dolgokra nem jelentenek gyógyírt.

Visszatekintve a galambos hasonlatra az is egy pozitív megközelítés, ha örülünk neki, hogy nem egy gólya pottyantott le. 😉 Viszont ennél mélyebb nézőpontból fogom megközelíteni a témát.

2 féle helyzet történhet velünk: olyan szituáció, aminek a kimenetelére befolyással lehetünk és olyan szituáció, aminek a kimenetelére nem lehetünk befolyással.

 A pozitivizmushoz vezető út a helyzetek elfogadásával kezdődik. Ha rossz dolog történik az életünkben éljük meg azt. Fogadjuk el, hogy az történt, ami történt.

Ha az adott helyzetben feltesszük magunknak a kérdést, hogy tudok rajta változtatni, és a válasz nem, akkor fogadjuk el és próbáljunk továbblépni mielőbb. Ha a válasz igen volt, akkor a már megtörtént eseményeket így is úgy is el kell fogadjuk, mivel azokon már nem fogunk tudni változtatni. Viszont a jövőben igyekezzünk nem elkövetni ugyanazokat a dolgokat, mivel akkor már hibázunk.

Valamint, amikor meghozunk egy döntést igyekezzünk a legjobb dolgokra számítani, mint végkimenet ne pedig baljós dolgokra. Sokan már az előtt felvázolják a legrosszabb kimeneteleket, mielőtt bármi történne.

Lássuk mit mond a szakértő:

Sziasztok!

Kaptam egy nagyszerű témát Petitől, ami sokakat érint és érdekelhet. 

„Mi a pozitív gondolkodás?”

• Mit is jelent ez? 
• Hogyan is kell ezt érteni? 
• Hogyan is kell csinálni?

Ebben szeretnék a segítségetekre lenni pár mondatban.

Biztos mondták már Neked, hogy gondolkodj pozitívan! Jó de hogy?
A pozitív gondolkodás nem azt jelenti, hogyha rosszul vagyok, akkor „behazudom” magamnak, hogy jól vagyok! Nem! Az önámítás és nem segít. Hanem azt jelenti, hogy felismerem a helyzetemet! Felismerem, hogy most valami nem jó. És elindulok egy irányba, változtatok, hogy jobb legyen!

Jobb legyen elsősorban Nekem, de azért másnak se legyen rossz! Megoldási lehetőségeket keresek és mozdulok. Mozdítom magamat!

Jelen korona vírusos helyzet miatt kialakult változások sokak életét megváltoztatták. Sokan home office-ban dolgoznak a home-school-os gyerekeik mellett. Egyeseknél nagy a nyomás, sok a teher, sok a korlát.

Kétféle csoport alakult ki: 

• Az egyik csoport örül a változásnak, a lassulásnak. Több ideje jut önmagára, a szeretteire. Van ideje átgondolni az életét. 
• A másik csoport az a csoport, akik összeroppantak, mert nem hogy több idejük jut magukra, hanem pont fordítva, kevesebb, a házimunka, a gyerekek, a céges feladatok áradatában.

Mit tégy, ha Te is ez utóbbi csoporthoz tartozol? 

Állj meg egy pillanatra! MEGENGEDÉS! Ez egy nagyon fontos fogalom. Megengedem magamnak, hogy….!

Megengedem magamnak,

• hogy dühös legyek
• hogy sírjak stb stb.

És utána, ha ezt/ezeket megengedtem magamnak, kifújtam magam, akkor nézzem meg, hogy mi az, ami a jelen helyzetben jó?

Biztos akad 1-2 dolog, ami pozitívan, jól esően hat az én lelkemre a változás óta. Pl tök jó, hogy reggel nem kell olyan korán kelni, hogy nem kell a gyerekkel reggel veszekedni, hogy igyekezzen mert ő elkésik a suliból, én meg a munkából. De jó, hogy van időnk nyugodtan otthon reggelizni. De jó, hogy ki tudok menni a kertbe, teraszra és ott tudok kávézni. Milyen jó, hogy kényelmes ruhában tudok lenni és nem szorít a tűsarkú egész nap. Milyen jó, hogy a gyerek velem osztja meg, hogy épp mi jár a fejében. 

Hogyan tudom meglátni ezeket a jó dolgokat? Hogyan örüljek ezeknek a sok tennivaló mellett?

Tudatosan! 

Nem egyszerű, tudom. Nekem is oda kell figyelnem, két gyerek mellett. De nem lehetetlen és sokat tud segíteni.
Amikor érzem, felismerem, hogy most épp billen az elmém az elégedetlenségbe, akkor magamra szólok, hogy helló álljunk csak meg. Lehetne ezt másképp is! És megkeresem a számomra lehetséges megoldásokat.

Pl.: tervet készítek, amihez igyekszem tartani magam, de rugalmasan! Vagy segítséget kérek páromtól, gyerekeimtől. Csökkentem a terhet, a nyomást magamon, megengedően. Kit érdekel, ha szalad a ház, úgyse jöhet most senki hozzánk. 🙂

Összegezve, hogy mi is a „pozitív gondolkodás?”:

• felismerem a helyzetemet, amiben vagyok. Nyugtázom, hogy ez van. De ez nem a világvége. Ez csak egy helyzet, nem az egész életem.
• megoldási lehetőségeket keresek, célt állítok fel
• megteszem az első lépést a megoldás, a cél felé. Csak lépésről lépésre, nem kell rohanni. Az izmok sem egy edzés után nőnek ránk.
• örülök a változásomnak!

Kövesd az élet dinamikáját! Mozogj, mozdulj! Mint, ahogy a növény is azért nö-vény, mert nő és nem áll.

Ha valamin változtatsz, akkor változol és változik az életed is.

Kitartást és jó egészséget kívánok Mindenkinek!
Sziasztok!
Évi 🙂

Ha tetszett a cikk fejezd ki egy megosztással, akár üzenettel. Ha szeretnél további szakértői közreműködéses cikkeket tudasd velem. 🙂

Minden jót!
Peti